Gyámbászni a nyelvben

Többször is dolgozott együtt Banga Ferenccel, a mostani A pecsenyehattyú és más mesék átiratai is Banga Ferenc 25 évvel ezelőtti illusztrációihoz íródtak. Terveznek további együttműködést?
 
Nem tudom, ez mindig ad hoc jelleggel történik. Tervbe véve nincs semmi konkrét, ettől még nem kizárt.

Másként működik a nyelv a mesében mint más prózai szövegben?
 
Nem működik másként. Illetve prózája, meséje válogatja. Mondanám, hogy sűrűbb, lapidárisabb, költőibb, de ez túl általános lenne.  Az élőszóban elmondott népmesének rengeteg változata létezik, ki lehet nevezni autentikus változatot, de nincs sok értelme. Én, ebben az esetben,  főleg  a Benedek Elek gyűjtésből indultam ki, meg az Arany László által gyűjtött mesékből. A magyar  népmesekincs elképesztően gazdag, egy  kimeríthetetlen Óperenciás tenger, az ember beleúszkál kicsit, s ha nem ér le a lába, már azt hiszi, a közepében lubickol,  pedig dehogy. Nem éreztem, hogy másként kéne ezzel az anyaggal foglalkozni, illetve csak annyira, amennyire minden egyes szöveggel másként kell. A konkrét esetben inkább az arányokra kellett figyelni, némelyik túl vékonyka történetet meg lehetett erősíteni a nyelvvel, de túlterhelni nem lehetett, szétmállott volna alatta.  

Saját gyerekeinek mondott meséiből nem készül mesekönyvet kiadni?
 
Nem, azok nekik vannak improvizálva, létmódjuk a leíratlanság. Hogy belőlük ezt-azt fölhasználok, az lehetséges. Nem afelől jött ez a meseírás, hogy a gyerekeimnek mesélek, hanem Banga Ferenc felől, aki tavaly  megmutatta ezeket a 25 évvel ezelőtti illusztrációkat, s a meséket, melyekhez készítette őket.. Magamtól eszembe nem jutott volna, de most, látva a papír, a vászon, a rajz és a szöveg ilyesfajta együttesét, szóval a könyvet, éppenséggel lenne kedvem további mesékkel szöszölni, gyámbászni a nyelvben, lubickolni. Szóval készülni nem készülök, de nem készülni se készülök. Kiderül. Meglátom.