Parti Nagy Lajos: Hány lett ér egy voltot?

Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte... A litera 6. születésnapi partiján Kollár-Klemencz László (Kistehén) énekelte Karády Katalin híres dalát, a Halálos tavaszt, melyhez Parti Nagy Lajos írt történetet.

Isten hidege

Alföld 2008. augusztus

Az Alföld új számában folytatódik Térey Jeremiás, avagy Isten hidege című drámája. Verseket közöl Keszthelyi Rezső, Tatár Sándor, Kántor Zsolt, Krusovszky Dénes és Tass Marianne, olvashatjuk továbbá Vári Attila és Vajda Mihály írásait, recenziókat Ladik Katalin, Nádasdy Ádám könyvéről. Parti Nagy Lajos írását, Győrffy Miklós tanulmányát és Krusovzsky Dénes verseit nálunk is olvashatják.

A megnyitás maga

A könyvhét debreceni megnyitójának szerkesztett szövege

Mikor ezt a beszédet írni kezdtem, a hajdani jelmondat, igen velősnek tetsző mondás járt a fejemben, ami könyvtárak, iskolák, kultúrházak főfalait díszítette krepp-papírból, szögvasból, dióbélből, kóláskupakból, mikor miből, plusz a drapéria, hogy „a könyv az élet tükre”. Minél többet gondoltam rá, annál jobban elbizonytalanodtam. Mármint azon, hogy tényleg így szólt-e. Hogy mért nem a léleké az a tükör legalább, annak dacára, hogy a lélek tükre a szem is?


A vak murmutér

Részlet


(Szócikk a földről)



Midőn az Úr 1999edik esztendejében e munkátskára Café Bábel folyó-irat fölkért volt éngemet, legelőb úgy hántam le magamrul, mikép földikutya az kempingnadrágot. És kérdém föl-bújtómat: hát mi nem föld, víz, tűz és levegő, hékám? No ugye! Ha penig minden az, amint tény-való, hogy a kordovány tsudába lehet arrul, ergo a bármirűl, horribile dictu: a mindenségrűl írni? Kinek vagyon arra fejül-látása, még ha tán sasmadár es vagy igenyesen Jurij Gagarin? A világ mint olyan? Hát lehet vajjon azt? Nem lehet. De minekokáért nem lehet, átal- és átaljárá elmémet az édesrúth motosz, a nyelvi tsáb, mint vak murmutér a maga föld-méllyi járatait, s nyugtom nékül rágtsállott, hasbeszéllett napestig, mint cafédaráló, kit viheder hajt.


Parti Nagy Lajos: Molière: Tartuffe

SZEREPLÔK

TARTUFFE

ORGON

ELMIRA, Orgon felesége

DORINE, Mariane komornája

CLÉANTE, Orgon sógora

MARIANE, Orgon lánya, Valér szerelme

DAMIS, Orgon fia

VALÉR, Mariane szerelme

PERNELLE-NÉ, Orgon anyja

LÔRINC, Tartuffe szolgája


Jevgenyij Svarc / Parti Nagy Lajos A Sárkány

SZEMÉLYEK

DRAKON, a sárkány

LÁNCZ L. OTTÓ

SÁRMÁNY, levéltáros

ELZA, a lánya

POLGÁRMESTER

HENRIK, a fia

KANDÚR

KISFIÚ

FOGLÁR

1. polgár, Takács

2. polgár, Kovács

3. polgár, Kalapos

1. nő

2. nő

3. nő


MICHEL TREMBLAY / PARTI NAGY LAJOS SÓGORNŐK

ELSŐ FELVONÁS

(Linda Lauzon lép be, a konyha közepén észrevesz négy hatalmas papírdobozt.)

LINDA: Hát ez meg mi az isten? Anya!

GERMAINE: (egy másik helyiségből) Te vagy az, Linda?

LINDA: Ki lenne?! Mi ez a kupi a konyhában?

GERMAINE: Mit hogy kupi? Hogyhogy kupi?

LINDA: Ez a rengeteg klumpet. Láda. Vagy doboz.

GERMAINE: Azok a bélyegeim. És ha ez tenéked, édes lányom, kupi, hát tudod mit...

LINDA: Jól van, maradjál már?! Ilyen hamar meg is hozták? Nem semmi. Ezek se sokat szaroznak, mi?


Ibusár - Mauzóleum

A játszóhely egy közepesen lepusztult vidéki vasútállomás, Ibusár-megállóhely váróterme. Ugyanakkor konyha, operettszínpad, mikor mire van szükség.

Kétoldalt jellegzetesen ronda várótermi padok, a falon menetrend, plakátok, a padló olajas. Nyomott, realista tér. Szemben pénztárfülke üvegablaka.

A darab kezdetekor kora reggeli félhomály van, félsötét, szolid állomási zajok, szemafor cirpeg, telefon csönget egy picit. Kintről a kisváros hajnali zajai, kakas, kutya, vekker, a taszári busz.

Perceg és hunyorog egy haldokló neoncső.


(A verejték luxusa)

A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központját az a szándék vezérelte, hogy az idei színházi világnapi üzenet itt és most hozzánk, színháziakhoz és nézőkhöz egyaránt szóljon. Ezért a hagyományoktól eltérően 2007. március 27-i világnapi üzenetét a Magyar Központ felkérésére Parti Nagy Lajos írta. Ezt az üzenetet közöljük itt.

(A verejték luxusa)


Parti Nagy Lajos: Kemény István

PALLÁDIUM-DÍJ 2007

Hölgyeim és Uraim, szándékom szerint rövid leszek és lényegre törő, nagyon örülök, hogy én laudálhatom Kemény Istvánt, illetve Élőbeszéd című kötetét, melyet a Magvető Könyvkiadó adott ki.