Hősöm tere

Hősöm tere

- a Tisztabúza éjszakája -

Kortárs irodalmunkban Parti Nagy Lajosnak a líra, a dráma és a széppróza műfajában egyaránt a legjobbak között volt már eddig is a helye. Most regényíróként sem adja alább Hősöm tere című (káprázatos) szatírájával. A történet meghökkentően bizarr, ám igen ismerős alakokat mozgat, vagyis a féktelen fantázia állítja föl itt a nagyon is életszagú társadalmi diagnózist. Ez az ötletgazdag mű ugyanakkor megjeleníti az írói én és a regényhős veszélyes azonosulásának kísértését, illetve kettéhasadásuk végzetes kalandját is.


Vári György:Ha egy téli éjszakán egy olvasó…

Parti Nagy Lajos Hősöm tere című könyvének olvasási mintázatai

Parti Nagy Lajos második és eddig utolsó regénye megoldhatatlan feladat

elé állítja olvasóját, amennyiben a könyv egyértelműen megfogalmaz egy

olvasási javaslatot, előírja saját olvasásmódját, azonban ő is tisztában van vele,

hogy az általa megkívánt olvasásmód megvalósíthatatlan. Végső soron az

olvasó, ha belemegy a játékba, szintén önnön torzított tükörképével szembesül,

mint a regényt író és olvasó elbeszélő, az általa, alteregója (végső soron

eltorzított önmaga) által írt levelek olvasója és kommentálója, sajtó alá


Dérczy Péter:Formalom és tartorma

"Kérem, vonta meg Freud sértetten a vállát, amit Ön az álmaként kitalál, éppoly jellemző, mint amit valójában álmodott, sőt, ez a kitalálás, ez az álma. Na, pláne, morogta az író."


Nyerges András Egy humanoplutokrata a galambrezsimben

dolgozószobám ablaka előtt áll egy ecetfa. Nemrég gerlék raktak részket az egyik ágán. Kedvtelve figyelgettem sokáig, amint tollászkodnak, burukkolnak, javítgatják a fészküket, egyszóval berendezkednek itt mellettem. Addig néztem rájuk így, míg olvasni nem kezdtem Parti Nagy Lajos regényét, a Hősöm terét. Azóta félek ablakot nyitni, gyanakodva hallgatom, lopva lesem a tubicákat. A gerle persze nem egészen galamb, de mit lehet tudni, mégiscsak a galambok rendjébe tartozik. Aki már ismeri Parti Nagy könyvét, tudja, miért mondok ilyeneket.


Sükösd Mihály: Galambapokalipszis

A galamb a köztudat szerint jámbor és ártatlan állat, vallási és költészeti jelkép, főként ha hófehér. Az életes valóságban nem egészen így van ez. A galamb eléggé gonosz állat, hepciáskodó és agresszív viselkedésű, gorombán megcsipkedi társait, kitépdesi tollaikat, megtámadja a másfajta madarat is, ha az kisebb nála. Nem olyan, mint Picasso eszményien hófehér békegalambja. Ráadásul nagyon büdös.


k szonja: Sötét szárnyak suhogása

Mihez kezdjen az a derék atyámfia, aki egy napon arra eszmél, hogy a szomszédos lakásba erőszakos és megalomániás galambok fészkelték be magukat? Tartózkodjon a mélyrehatóbb ismeretségtől, netán kerüljön mindenféle érintkezést? Költözzön, vagy várja meg, hogy szomszédai néznek új lakás után? Talán elme- vagy állatorvoshoz illik inkább fordulnia?


Baranyák Csaba: Balatony Lajoska valamelyik Lajosnak

Haragó Timinek ajánlom


Megbízómnak! Top secret!


Hősöm tere a Frankfurter Allgemeine hasábjain

A FAZ kritikusa méltatja Parti Nagy regényét

Ismét elismerő szavakat olvashatunk Parti Nagy Lajos regényéről a német sajtóban.

Jörg Plath, a FAZ recenzense örömmel üdvözli a tényt, hogy „végre van mit olvasni németül is Parti Nagytól”, méghozzá nem is akármit, hanem egy regényt, melyet Terézia Mora fordított le kitűnően, annak dacára, hogy az írót éveken keresztül „lefordíthatatlan” szerzőként mutatták be a különböző felolvasások és szereplések során Németországban.


Ambrus Judit: Szabadon fogva

Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába

Dragomán György: A fehér király

16. rész. Isten a fogorvosi székben