A vak murmutér

A vak murmutér

Banga Ferenccel

„Torkoskoggyunk, mint az vizi hüvelvény!”


A vak murmutér

Részlet


(Szócikk a földről)



Midőn az Úr 1999edik esztendejében e munkátskára Café Bábel folyó-irat fölkért volt éngemet, legelőb úgy hántam le magamrul, mikép földikutya az kempingnadrágot. És kérdém föl-bújtómat: hát mi nem föld, víz, tűz és levegő, hékám? No ugye! Ha penig minden az, amint tény-való, hogy a kordovány tsudába lehet arrul, ergo a bármirűl, horribile dictu: a mindenségrűl írni? Kinek vagyon arra fejül-látása, még ha tán sasmadár es vagy igenyesen Jurij Gagarin? A világ mint olyan? Hát lehet vajjon azt? Nem lehet. De minekokáért nem lehet, átal- és átaljárá elmémet az édesrúth motosz, a nyelvi tsáb, mint vak murmutér a maga föld-méllyi járatait, s nyugtom nékül rágtsállott, hasbeszéllett napestig, mint cafédaráló, kit viheder hajt.